Beszámoló a Csajos este Cynthia Heald-dal rendezvényről

Isten tervei nem a mi terveink. Ő mindig valami jobbat tartogat számunkra. Ezekkel a bibliai igazságokkal vigasztaltam csalódott lelkemet, amikor tudomást szereztem arról, hogy az idei Anyák kimenője elmarad. 2008 óta rendszeresen résztvettem ezeken a nagyszerű alkalmakon, amelyek egész évre szóló bátorításokkal, áldott találkozásokkal, együttlétekkel és lelki feltöltődéssel gazdagították mindannyiunk életét. 2016 tavaszán pedig mindez a sok-sok áldás kimaradna az életünkből? Neeem, ez lehetetlen….Isten gondoskodó, és a bánatom azonnal elszállt, amikor megtudtam, hogy az Anyák kimenője helyett áprilisban egy különleges rendezvénnyel, a Csajos estével készülnek az Anyai szívek és a KIA szervezői.

Cynthia_09 Cynthia_07

 

Cythia_Niki 20160412A meghívott előadó pedig nem más, mint Cynthia Heald,  az az írőnő, akinek A kiváló nő című bestseller könyve mélyen szántó gondolataival erőteljes hatást gyakoroltak a hitéletemre. Elmondhatatlanul hálás voltam az Úrnak, hogy lehetővé tette Cynthia tanítását élőben hallanom, és egy szerető öleléssel megköszönni a szolgálatát.
Április 12-én este, Cynthia minden nőhöz szólt. Felhívta a figyelmünket, hogy bátran hagyjuk el a mai kultúra bevett bölcsességének útját, és tegyük magunkévá Krisztus radikális életét. Bár az Istennek mégiscsak igaza lehet című könyvét olvasva már feltárult előttem az a tíz igazság, amelyek Cynthiának a nehéz időkben fogódzót nyújtottak, mégis hatalmas kíváncsisággal és izgatottan vártam a közel egy órás előadását arról, hogyan tanulta meg élete megpróbáltatásai során a kezét az Övében tartani.
Legtöbbünk számára igazi kihívást jelent időt találni a csendességre. Bármilyen helyzetben vagy életszakaszban vagyunk is, mindig fárasztó küzdelem időt tölteni Istennel. Hajlamosak vagyunk engedni, hogy az Úrral töltött időmet más tevékenységek akadályozzák – telefonálás, levelezés, barátok, vagy éppen főzés, takarítás, mosás Jézus tudta, mi az elfoglaltság, és figyelmeztette hallgatóit, hogy…

… az élet gondjai… megfojtják bennük Isten üzenetét.

A jó hír az, hogy meg lehet élni ezt a radikális igazságot; kezünket az Övében tarthatjuk.

Ha őszintén növekedni akarunk az Úrral való kapcsolatunkban, és készek vagyunk a rugalmasságra, akkor Krisztusban maradhatunk. Egy napon Oswald Chambers Krisztus mindenek felett című áhítatos könyvét olvasva mély benyomást gyakorolt rá a szerző egyik meglátása, amely Mózes első könyvének egy elég homályos és könnyen figyelmen kívül hagyható verséhez kapcsolódik:
„Onnan tovább vonult [Ábrahám] a Bételtől keletre eső hegyvidékre, és felütötte sátrát. Bétel esett nyugatra, Aj pedig keletre. Oltárt épített ott is az Úrnak, és segítségül hívta az Úr nevét.”
Chambers a következőket írja:

Bétel az Istennel való közösség, Aj pedig a világ jelképe.

Ábrahám e két hely között ütötte fel sátrát.

Az Istennel való magányos csendes közösségünk mélységétől függ az érte végzett nyilvános szolgálatunk értéke. A kapkodás sohasem jó, bőven van időnk Isten imádására. De az Istennel töltött csendes napok is csapdává lehetnek.

Föl kell vernünk a sátrunkat, ahol mindig csendben lehetünk Istennel, bármilyen lármás és hangos is a világ körülöttünk.

Ezen a gondolaton elmélkedve született meg Cynthia nagyszerű, a mindennapok forgatagában is könnyedén alkalmazható ötlete.
Mivel utunk gyakran vezet Ajba (a világba) és Bételbe (melynek szó szerinti jelentése „Isten háza”), felismerte, hogy a világ és a gyülekezeti alkalmak között föl kell vernünk sátrunkat.(időt kell töltenünk Istennel).

Ha a kezünket Istenében akarjuk tartani, akkor naponta időt kell töltenünk csak vele, kettesben.

Cynthia_25Cynthia megtalálta azt a bizonyos „sátrat”, és elhelyezte benne az„oltárát”.
A sátra egy vászonszatyor, a beletett oltára pedig a Bibliája, egy napló és egy áhítatos könyv. A mi sátrunk is lehet egy kedvenc vászonszatyrunk, hátizsákunk vagy aktatáskánk bármilyen hordozható táska, melyet magunkkal vihetünk, valahányszor elmegyünk otthonról. Ez a sátor a dolgozószobájában, a szék mellett készen áll arra, hogy reggelente „fölverje”. De ha a körülmények nem engedik, hogy a nap kezdetén időt töltsünk az Úrral, akkor fogjuk a sátrunkat, és vigyük magunkkal, amikor elmegyünk otthonról.

Napközben keressünk olyan időszakokat, amikor fölverhetjük a sátrunkat – ha váratlanul várakoznunk kell, vagy van néhány szabad percünk egy kitűzött időpont előtt. Fölállíthatjuk a sátrunkat a repülőtéren, orvosi rendelőben, kávéházban, könyvtárban, parkban. Ha nem otthon dolgozunk, hasznos magunknál tartani a sátrunkat, hogy felverhessük egy kávészünet alatt, ebédidőben vagy hazaindulás előtt az autóban. Felszabadító érzés készenlétben tartani a sátrunkat, hogy bármikor fölverhetjük, ha e mozgalmas világban találunk néhány magunkra szánható percet. Chambers emlékeztet minket, hogy „föl kell vernünk a sátrunkat, ahol mindig csendben lehetünk Istennel, bármilyen lármás és hangos is a világ körülöttünk”. Azért hasznos mindig magunknál tartani a sátrunkat, mert így következetesebben és kreatívabban választhatjuk meg az Istennel töltött csendesség idejét. Nem valamiféle szertartás ez, és nem kötik az idő és a hely jellemzői.
Az évek során Cythia felismerte, hogy

fontosabb a következetesség, mint az Úrral töltött idő hossza.

Cynthia_23

Valahányszor megáll, és engedelmes szívvel, figyelmesen olvassa Igéjét, megtapasztalja, hogy a Szentírás „tele van eleven erővel…, élesebb, mint a legélesebb kés, és mélyen behatol legbelső gondolatainkba és érzéseinkbe”.
Naponként szükségünk van a Szentírás metsző élére. Amikor kezemet az Úréban tartjuk, természetes és folyamatos a Vele való beszélgetésünk– az imádkozásunk. Valójában csak azáltal lehet hatékony az imaéletünk, ha következetesen őbenne maradunk.

„Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek– tanította Jézus.

Amikor úgy döntünk, hogy megmaradunk Istenben, azzal elismerjük, hogy képtelenek vagyunk úgy élni, ahogy valóban szeretnék. Elismerjük, hogy Krisztus nélkül hiábavalóak a szeretetre, türelemre, önuralomra irányuló erőtlen kísérleteink. Ha az Úrral járunk, az lehetővé teszi, hogy Ő nap mint nap tanítson és vezessen bennünket.
Bízunk benne, hogy Cynthia előadását hallva, és a könyveit olvasva mindenkiben megszületik az elhatározás, hogy ezentúl nap mint nap felverje az ő kis sátrát.
Ha ott voltál az előadáson, vagy olvastad Cynthia valamelyik könyvét, kérlek bátran írd meg nekünk a személyes élményeidet. Továbbá kíváncsiak vagyunk, hogy ti hogyan élitek meg a mindennapokban a hiteteket, milyen rendszerességgel és milyen praktikákkal jut időtök Jézussal kettesben időt tölteni.

A Csajos estét egy négy perces megrázó videóval zártuk, amely felhívta a figyelmünket Jézus üzenetére:

Én vagyok az út, az igazság és az élet;….(Jn 14.6)

Nézzétek meg újra, és osszátok meg minél több ismerősötökkel!
http://www.fallingplates.com/hu#/player

Írta: Tóth-Surányi Nikoletta

Küldj választ

%d blogger ezt szereti: