Amikor úgy érzed, hogy nem vagy elég…

Ahogy az első osztályos angol tanárom felemelte azt a bizonyos tanulókártyát tudtam, hogy bajban vagyok.

Csak 6 éves voltam, de szerettem volna meglógni a suliból egy új doboz zsírkrétával, a pöttyös kisruhámban és egy új reménnyel, hogy ez okos dolog lenne. De az első osztályban jöttem csak rá a legnagyobb félelmemre: Nem voltam elég jó ehhez.

Mindannyian egy sorba állítottuk a kis fa székeinket angol órán, úgy ahogy egy régi gőzvonat szerelvényei állnak össze. A tanár mindegyikünknek felmutatott egy tanulókártyát, hogy azt adott szót el tudjuk-e betűzni. Ha valaki eltévesztette, akkor a “szeneskocsiba” kellett mennie. Rengeteg időt töltöttem ott. Egyszerűen nem tudtam elbetűzni a szavakat. Ráadásul, különösen nagy gondban voltam a határozott névmással.

„Segíteni fogok neki” – gondolhatta magában a tanárom. Készített nekem egy névtáblát, amin a határozott névmás volt ráírva, és két hétig kellett viselnem. Az osztálytársaim odajöttek hozzám, és kérdezgették tőlem, hogy „Miért hordod ezt a névtáblát?” ; „Ez a neved, hogy „the”?” ; „Mi a baj veled?”.

Szerencsére, megtanultam betűzni a határozott névmást, de ez nem minden. Megtanultam, hogy nem vagyok olyan okos, mint bárki más, és újra azt éreztem, hogy nem vagyok elég jó.  Ennek ellenére, jó eredménnyel csináltam végig az iskolát, de sokszor úgy érzem magam, mint a kislány a szeneskocsiban.

Mózes is olyan ember volt, aki úgy érezte, hogy nem elég jó. Amikor Isten beszélt hozzá egy égő csipkebokorból, és arra hívta el Mózest, hogy vezesse ki a népét az egyiptomi igából, Mózesnek is meg kellett küzdenie a „nem vagyok elég” gondolatokkal.

Ezért Mózes egy egyoldalú vitába kezdett Istennel. Mózes elmondta Istennek, hogy nem ő a legjobb ember erre a feladatra. Mózes úgy gondolta, hogy nem elég bátor, nem elég erős, nem elég okos, nem eléggé ékesszóló, nem eléggé karizmatikus és nem eléggé magabiztos.

Ezen a ponton Mózes azt kérdezte Istentől: „Ha majd elmegyek Izráel fiaihoz, és azt mondom nekik: atyáitok Istene küldött engem hozzátok, és ők megkérdezik tőlem, hogy mi a neve, akkor mit mondjak nekik?”

És, Isten ezt felelte Mózesnek:”VAGYOK, AKI VAGYOK. Majd azt mondta: Így szólj Izrael fiaihoz: A „Vagyok” küldött engem hozzátok.”  (2 Mózes 3:13-14; RÚF)

Mózes ekkor 80 éves volt, amikor Istennel vitatkozott. De még a leggyengébb térdek is olyan erősek lesznek Isten kezében, amelyek igazán számítanak.

Megkockáztatom, és azt mondom neked, hogy te is küzdesz olyan érzésekkel, mint az alsóbbrendűség, a bizonytalanság, vagy az alkalmatlanság.

Az aláhúzott állítás ezt az érzést táplálja: „Nem vagyok elég ________ „ Szinte bármennyi tulajdonságot be tudsz ide helyettesíteni.

Íme, néhány hamis elképzelés…

Nem vagyok elég erős.

Nem vagyok elég tapasztalt.

Nem vagyok elég tehetséges.

Nem vagyok elég bátor.

Nem vagyok elég csinos.

De szükségünk van arra, hogy emlékezzünk erre: Bármelyik pozitív karakterjeggyel kapcsolatban érezzük-e ezt, vagy sem, Isten képes betölteni mindegyiket. Bármelyikre is van szükségünk, Istennél megvan az a tulajdonság. Ő olyan isten, aki feltölti a hiányosságainkat; Ő AZ, AKI képes megtölteni a bennünk lévő ürességet.

Amikor azt mondjuk, hogy „Nem vagyok elég erős”, akkor Isten azt mondja „Én az VAGYOK.”

Amikor azt mondjuk, hogy „Nem vagyok elég okos”, akkor Isten azt mondja „Én az VAGYOK.”

Amikor azt mondjuk, hogy „Nem vagyok elég jó”, akkor Isten azt mondja „Én az VAGYOK.”

Akkor, amikor elengedjük ezeket a hazugságokat, hogy nem vagyunk elegek… meg kell ragadnunk azt az igazságot, hogy mi sokkal inkább többek vagyunk, mint elegek pontosan azért, mert Jézus jelenléte és ereje bennünk van. Abban a pillanatban, ahogy megragadtuk ezt a tényt, megszabadulunk a bénító bizonytalanságtól, végre megtapasztalhatjuk azt a bátor magabiztosságot, hogy megtehetünk mindent, amire Ő elhívott. Kiszabadulhatunk a szeneskocsiból, és helyet foglalhatunk a masiniszta mellett.

Mondhatok egy igazán hihetetlen dolgot?

Gyerekkorom egyik legnagyobb gyengesége az volt, hogy elbetűzzem a szavakat, gondjaim voltak a nyelvtannal is, utáltam olvasni, egyszerűen azért, mert nem ment jól. Teljesen mindegy melyik nyelvről volt szó. Angolról, magyarról, szlovákról, németről, franciáról… Isten most pedig, pontosan erre hívott el, hogy írjak, hogy olvassak és, hogy ezzel szolgáljak. Kiállok Pál mellett, amikor a gyengeségéről panaszkodik: „De ő [Isten] azt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem.” (2Korintus12:9; RÚF)

Ez történik akkor, amikor megengedjük, hogy Isten betöltse a hiányosságainkat. Isten odafordul és megérteti velünk, hogy a mi legnagyobb gyengeségünket csak Ő képes a legnagyobb erősségünké változtatni.

Mire hív ma Isten téged? Az élet melyik területén érzed, hogy nem vagy elég jó? Kedvesem, Jézus mindent véghezvitt a kereszten, ezért az Ő ereje benned él. Te több vagy, mint elég! Ezt ne felejtsd el!

„Mennyei Atyám! Túl sokszor érzem azt, hogy nem vagyok elég jó, elég okos, elég bölcs… beleestem egy olyan időszakba, amikor nem vagyok elég. Segíts, hogy ne a saját szempontomból nézzek a hiányosságaimra, hanem kezdjek el a Te mindent betöltő hatalmadra fókuszálni. Jézus nevében, ámen.”

Küldj választ

%d blogger ezt szereti: